2016. április 24., vasárnap

Az ősökről is lehet jó képet csinálni!

Legutóbbi fotózásom alkalmával rájöttem valamire, valami nagyon fontosra, arra, hogy a portréfotóimmal „képes” vagyok adni az embereknek, és hogy mit is adok ezzel? Azon kívül, hogy jó ránézni a képeimre, a fotóim alanyai kivétel nélkül szépnek látják magukat a képeimen és ezzel kicsit jobban szeretik magukat és önbizalmat kapnak.

Így történt ez most is, mikor egy barátnőm anyukája keresett meg, hogy készítsek róla pár portréképet. Igazából csak egyre lett volna szüksége, de ha már fotózunk, akkor csináljuk rendesen J Egy szép tavaszi napfényes délutánon a Rózsák terén találkoztunk, és kb fél óra leforgása alatt elég sokat kattintottam, de tudom, hogy a kattintások kb 10%-ából szokott tényleg jó kép lenni. Nekem hiába tetszik, ha az alany nem tetszik magának, ezért készítek sok képet, hogy legyen miből válogatnia.

A fotózás eredménye jó pár igazán szép fotó lett, és az mit sem számít, hogy nekem tetszenek, mikor olyan visszajelzést kapok, hogy „Hihetetlen, hogy mit tudtál kihozni belőlem! Ilyen jó képek már évek/évtizedek óta nem készültek rólam.”

És ekkor jöttem rá, hogy mennyire sokat tudok adni pár képpel, és hogy adni szeretnék még másoknak is, és főleg anyukáknak, apukáknak, a középkorosztálynak, ugyanis rájöttem, hogy róluk alig van kép, talán úgy gondolják, hogy róluk már minek.  A szüleimről sincs, még a facebookra is csak valami tízévvel ezelőtti homályos képet tudtak kitenni.

Nőként, így 30 évesen én is sokszor érzem úgy, hogy nem vagyok elég szép, nem mindig esik jól a tükörbe nézni, és rólam is tudnak szörnyű képek készülni, de vannak jók is J El nem tudom képzelni, hogy ha már most nem látom magam annyira szépnek, akkor 40-50-60 évesen mégis mit fogok magamról gondolni? Szeretnék segíteni, hogy a középkorú nők is meglássák magukban azt a szépséget, ami ott volt bennük fiatal korukban, és ott is lesz örökre, megjelenhetnek a ráncok, megereszkedhet a bőr, de az a csillogó szempár és örömteli mosoly mindig ott van, és felszínre lehet hozni bármikor.

Mint ahogy most is sikerült:



Mióta megvan a sigma macro objektívem, azóta azzal portrézok, mert gyönyörűen elmossa a hátteret és ezzel kiemeli az arcot, nagyon élettelivé teszi. Nem vagyok az a kimondottan beállítgatós fotós, szeretem a spontán jól sikerült képeket, imádom, amikor egy nagy elnevetés lecsengő mosolyát tudom a pillanatban rögzíteni, mert az igazán őszinte és spontán.

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

 

Képtelen leképek Copyright © 2011 -- Template created by O Pregador -- Powered by Blogger