2012. március 12., hétfő

Milyen volt szőkesége....

Hát ilyen:
Mostmár nem ilyen. Sajnos a télen történt vele valami, ami szerintem visszafordítatatlanul eldöntötte a szőke sorsát. Nem akarom most ezt a témát firtatni, csak aki nem tudná, a Szőke Tisza jelenleg félig el van süllyedve. Erről lehet olvasni az internet más bugyraiban, de az én bugyromban most nem erről lesz szó :)

A tényállás az, hogy nemsokára elhagyom Szeged bűnös városát, és úgy éreztem, pár dologtól el kell búcsúznom, például a Szőkétől is, meg a halászlétől is. Hétvégén mindkettőt megtettem, a halászlét megettem :)
Kibicikliztem a téli kikötőbe, amire most fény derült, hogy miért hívják télinek, ugyanis már mindenhol inkább tavasz van, ebben a kikötőben meg, nem hazudok, 5 cm vastag jégtáblák úszkálnak. Ez itt egy darab tél a tavaszban. És a szőke itt fagyoskodik :(

Sajnos már nem is ott áll, ahol az első képen látható, ráadásul egy uszállyal van megtámasztva oldalról, el ne dőljön, ezért nem mondhatnám, hogy le tudtam fényképezni normálisan, csak ilyen vészjósló sejtelmes lesifotókat tudok prezentálni.
Visszafelé sétálva azonban észrevettem, hogy van ott egy nagy hosszú stég, vagy mi az, amihez a kis csónakokat kikötik :), na erre elég félelmetes volt már maga a lejáró is, meg féltem is, hogy valaki ott fülöncsíp, hogy "hé, azonnal álljon meg, illetéktelen behatoló'", de eccer élünk, én rámegyek :) Ez volt az egyetlen megoldás, hogy bekerüljek a kikötő közepére, ahonnan talán le lehet képezni a szőke gyötrelmes szenvedélyesedését.

És tényleg sikerált. Volt ott egy kék meg egy fehér kiálló nagy vasdarab, máshogy nem tudom nektek leírni. Néhány bonyolultabb akrobatikus mutatvánnyal ezek mögé a vasak mögé tudtam kerülni, a Tiszába eséstől való félelmet nemismerve, szánalmas kis életemet kockáztatva így homályosítottam el a képeket :) (mert ugye köztudott, hogy a mániám ez a homályosítás, és az is köztudott, hogy én erre a célra nem fotosoppot használok)

 Ennél a résznél már könnyem csordult egyébként, nem volt túl vidám a hangulat arrafelé. Jött egy darucsapat, elköszöntek ők is, mint mikor a vadászgépek mennek a háborúba (nem tudom az milyen lehet, de gondolom hasonló), ráadásul 4-5 sirály is folyamatosan ott vernyákolt a közelben, nagyon vészjósló volt az egész szituésön.
Dobtam egy csókot, aztán leléptem a halászcsárdába :) Még itt van néhány bizonyíték, hogy tényleg jeges ott a víz még mindig:

 Agyő Szőke Tisza Hajó! Agyő Szeged ! Agyő halászlé!


píesz: aki teheti, egyen szegedi halászlevet, nincsen párja ezen a földkerekségen. 





0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

 

Képtelen leképek Copyright © 2011 -- Template created by O Pregador -- Powered by Blogger