2011. november 1., kedd

Temetősposzt

Ne ijedjetek meg, kísértetek nem lesznek, ez csak egy kísérlet volt :).
Ilyenkor, halottak napján van az embereknek egy olyan hülye szokásuk, hogy tömegesen mennek a temetőkbe, és gyertyákat gyújtogatnak.Vannak családok, akiket szinte már csak egy ilyen alkalom tud összehozni, elég hervasztó az egész.
Nekem meg van egy olyan hülye szokásom, hogy amiben látok fantáziát, azt megpróbálom leképezni. Temetőben már voltam régebben is fényképezni, de akkor tél volt, fél méter hó, lényegében ez volt ami akkor odacsábított. Említésre sem méltó képeket készítettem akkor.
Most pedig a sok gyertya vonzott a temetőbe. Arra számítottam, hogy rémesen lehangoló képeket fogok csak ott csinálni, mert mi vidám lehetne egy temetőben. Hát hahoztázni nem fogtok rajta, az biztos, de azért színesebb lett, mint gondoltam. Kiéltem a művészi hajlamomat rendesen.

Biciklivel mentem egy szegedi temetőbe, ahol soha nem jártam még. Szolnokon szoktunk a temetőbe menni, ott van "érdekeltségünk", most is voltam ott szombaton, még képezőt is vittem, de a szüleim nem arról híresek, hogy van ahhoz türelmük, hogy megvárják, míg én ott kattogtatok csak számomra érdekes dolgokat. Ezért mentem ma el egy szegedi temetőbe, ahol "egyedül" lehetek, és arra megyek, amerre akarok. Meg kell, hogy mondjam, hogy míg a szolnoki temető borzalmasan sivár nekem, addig ez a szegedi egyenesen gyönyörködtetett, teljesen más hangulata van, olyan erdősebb, borostyánosabb, vagy nem is tudom, lehet benne csavarogni, kísérteties, elhagyott részei is vannak. Alapból nem értem én ezt a magyar temetkezési szokást, hogy a sírhelyre "márványágyat" emelnek. Minek ez a sok kő? Sokkal szebb lenne az egész, ha csak fű lenne, föld ,meg egy egyszerű kereszt.
Könyörgöm, ha egyszer egy ilyen helyre jutok, rám ne tegyen senki tonnás kőtömböket, mer nehéz, hideg és szürke, meg drága is, mérkellez? Hagy nőjön a gyom meg a pitypang világnak, abban legalább van valami élet. :D

Amíg bicikliztem odafelé, félúton egy hülye hangra lettem figyelmes. Satufék, körülnéz, semmi, megint hülye hang, körülnéz, felnéz az égre, áhhá, egy hatalmas nagy vöbetű. Még hezitáltam, hogy vajon elővegyem-e a képezőt, vagy mire előszedem, már pont késő lesz. Na addig kellett volna elővenni, amíg hezitáltam :). De még ígyis utólértem őket egy képre.
Mellesleg nem értem, miért nem tudnak soha egy szabályos vöbetűt alkotni. Szegeden már nagyon sok ilyet láttam, és mindig ez van, hogy az egyik fele nagyon elhúz :). Érdekes, hogy amíg Egerben éltem, ott meg nem láttam egyáltalán vöbetűket. Na mindegy, ez más téma :)

Ekkor már úgy éreztem, hogy ezért érdemes volt elindulni, de ha már temetősposztot akarok, akkor ahhoz muszáj lesz a temetőig elmennem. Tudom, elég perverz, de én valamiért imádom az ilyen kietlen, félelmetes helyeket. Bár most azért elég sok élő ember is volt arrafelé, de én még ígyis elvándoroltam a rejtettebb zugokba :). Vicces hogy először nem is foglalkoztam a gyertyákkal, meg a temetővel se nagyon, mert annyira szép volt a naplemente, és észrevettem valamit, hogy bizonyos szögből, pont egy panelház mögé bújik a nap, aminek a teteje ráadásul füstöl. Na nem a napé, hanem a házé :) Az durva lenne, ha a nap füstölne. Ott már el kéne gondolkodni, hogy valami nem stimmel :)
Persze a szokásos elhomályosítós művészkedős formámat hoztam, ezt nem ússzátok meg. Mostmár talán le kellene védetnem ezt a technikát. A kételkedőknek mondom, ez nem fotósopp, csupán a mélységélességgel való játék. Egyszerűbben megfogalmazva, annyi a titok, hogy az ojjektív előtt közvetlen belóg valami a képbe, vagyis én direkt úgy helyezkedek, hogy valami belógjon. Na jó ez kezd egyre félreérthetőbb lenni :)
Khm, itt egy borostyán volt az objektív előtt.


Egy ilyen szépséges naplementét egyébként másképp is fel lehet használni. Mutatok pár példát.
Ez is egy ügyes megoldás, amikor hagyjuk hogy a fény szemből kicsit belesüssön az ojjektívbe. Nem telibe a nap, hanem csak a fényének egy része. Én ezt nagyon gyakran használom. Már-már divat lett, sok fotós használja. Vagyis pontosítanék, sok fotós nem így használja, hanem egy teljesen snassz képre utólag fotósoppba rátesz egy ilyen lensflare nevű effektet (ami egy ilyen beeső fényt kreál). Ez nagyon nagyon csúnya dolog, és legszívesebben ráütnék a kis kezére annak aki ilyet csinál. Nem szabad, pfúj! :) Használjátok erre a napfényt, ne a fotósoppot.

És nekem még mindig maradt a tarsolyomban ezzel a naplementével kapcsolatban valami.  A lenti három képen a napkorong van a háttérben, nem másik gyertya :D
Na ez a nem egyszerű, egy temetőben megtalálni azt az egy pontot, ahol a lemenő nap korongja pont látszik, és pont elé kerül egy téma, hogy legyen is a képen valami :) Merthogy én nem pakolgatom ezeket a gyertyákat. Sértené az elveimet, ha bármit is arrébb pakolnék. Csak a fényképezőben komponálok, nem rendezem a tárgyakat, mert úgy tekintek rájuk, mintha a természet egy-egy eleme lenne. Egy fát sem tudok arrébb rakni, egy madarat sem tudok arrébb terelni, és egy gyertyát sem fogok arrébb tenni egy temetőben. 


 Ezek pedig az elhagyatottabb síroknál születtek. Elmosásos fátyolozásos szokásomhoz híven, mostmár a gyertyát is csak homályos foltként használtam :) Ezek nem ufók és nem szellemek.


De a végére akkor egy normális gyertyát is kaptok. Egyébként halottak napján kiskoromban a temetőkben mindig azt csináltam, hogy a már elaludt gyertyákat meggyújtogattam az idegenek sírjain. Most is előjött ez a fóbiám :) És egész jó érzés meggyújtani ezeket a gyertyákat, olyan mintha törődnék ezekkel az idegen emberekkel egy kicsit, akik a föld alatt vannak. Bár ezzel már rajtuk semmit nem tudok segíteni, de olyan kiábrándító látvány, mikor egy síron van vagy öt gyertya és egyik sem ég, mert elfújta a szél.


Nahát, ez most nem lett túl vicces. Pedig próbáltam humorizálni, de azért mégiscsak egy szomorú téma az egész.
Boldog november másodikát mindenkinek! :)







4 megjegyzés:

András Zsolt Photography írta...

Nagyon szép blogbejegyzés, remek fotókkal. Én is készülök egy temetős sorozattal. Majd egyszer feltöltöm.
Riszpekt.

egyDé írta...

Mikor egyszer? Egyszer élünk, most töltsed :D
(köszi szépen)

András Zsolt Photography írta...

Én is szeretnék még a tápéiba eljutni.Még élve, de láttam hogy te is jártál arra. Egyszer naplementébe láttam,de nagy hibámra nem volt kéznél a gép...
türelem türelem...

egyDé írta...

Ezek a képek az alsóvárosi temetőben készültek. De a tápéiban is voltam igen. Amúgy biciklivel egyik sincs messze, és még süt a nap is, úgyhogy hajrá ;)

Megjegyzés küldése

 

Képtelen leképek Copyright © 2011 -- Template created by O Pregador -- Powered by Blogger