Most meg már nem tudom, hogy akkor mit akartam írni, pedig ha rögtön leírnám, sokkal viccesebb lenne.
Volt egy szabad délutánom, amikor még a nap is rám sütött, és gondoltam ezt a pár órácskát remekül elüthetem egy kis margitszigeteléssel. Túl sok izgalmas dolog nem történt, végigsétáltam a szigeten, megláttam egy mókust már az elején, próbáltam becserkészni, de jóformán semmit nem értem el, csak azt hogy a közelben üldögélő szelermespárocska teljesen idiótának nézett :), de ezt már kezdem megszokni.
Nem estem kétségbe, tudtam, hogy még lesz mókus, csak nagyon figyelni kell. Láttam is még hármat. Mondjuk elég nagy hátrány, hogy tele van hülyegyerekekkel a sziget, akik egyrészt hangosak, másrészt az állatok a világ végére menekülnek előlük, amit meg is értek.
Például így néz ki egy mókus, miközben egy hülyegyerek (akit az anyja még buzdít is) üvöltve rohan utána:
És így, amikor gyanútlanul rágcsál valamit a fa tetején, és hagyja magát leképezni:
Ez pedig nem koalamaci, de pont úgy néz ki :D
És végül a szarka (nem veréb), akit hátulról támadtam le, és sajnos nem fordult meg:
1 megjegyzés:
Jól elkaptad a kis rágcsálót!
Megjegyzés küldése